A mellek önvizsgálathoz emeljük a karunkat a fejünk fölé, és nézzük meg mellünket a tükörben. Vegyünk szemügyre minden változást, gödröt, redőt vagy bőrkiütést; nézzük meg, hogy a mellbimbók ugyanolyanok-e, mint általában, váladékozás, vérzés vagy kiütés bármilyen jele nélkül. A mellek megtapintásához feküdjünk hanyatt, vagy végezzük a vizsgálatot zuhanyozás közben. Egyik karunkat emeljük a fejünk mögé, másik kezünkkel pedig finoman tapogassuk végig a mellet és a hónaljat. Ne felejtsük el, hogy a legtöbb nőben nem alakul ki emlőrák, és ha esetleg csomót találunk, az tíz esetből kilencben jóindulatú elváltozásnak bizonyul.
- Álljunk a tükör elé, emeljük karunkat a fejünk fölé, és hajoljunk előre, hogy láthassuk mellünk alakját és egyik oldalról a másikra történő mozgását.
- Tegyük csípőre a kezünket, hogy mellizmaink megfeszüljenek. Nézzünk újra a tükörbe, majd forduljunk oldalra, hogy minden szögből lássuk mellünk kontúrját.
- Feküdjünk le, egyik karunkat helyezzük a fejünk mögé, másik kezünkkel pedig tapogassuk ki, hogy nincs-e csomó vagy duzzanat a mellünkben.
- A kulcscsonttól kezdve a három középső ujjunkkal lágy, simító mozdulatokkal tapintsuk végig a mellünket a mellbimbó felé, mintha egy kerék küllőit rajzolnánk.
Ha új csomót vagy megduzzadt területet észlelünk a mellünkben, azonnal forduljunk orvoshoz. Képalkotó vizsgálatokat, például diagnosztikus mammográfiát vagy ultrahangvizsgálatot végezhetnek. Vékonytű-aspirációs citológiára is sor kerülhet, ekkor vékony injekciós tűvel sejteket nyernek ki a csomóból. Ha a csomó kemény, vagy mérete nem csökken az aspiráció után, a sejtmintákat laboratóriumi elemzésre küldik. Újabb diagnosztikus mammográfiára vagy ultrahangvizsgálatra is szükség lehet. Ha a mintavétel során szalmasárga folyadékot találnak, és a csomó összeesik, az azt jelenti, hogy a csomó ciszta. A folyadékmintát csak akkor küldik elemzésre, ha vér is található benne.
A női mell alakjának és méretének szinte végtelen számú változata létezik, ráadásul egyazon nő egyik melle is nagyobb lehet a másiknál, vagy annál följebb vagy lejjebb helyezkedhet el. Lehet kerekded és telt vagy lapos és kicsi; elállhat a mellkas falától vagy lelóghat. A mellbimbó kiemelkedhet, vagy befelé fordulhat; vannak nők, akiknek a mellkasán extra mellbimbók is vannak. Az emlő szövetei a hónaljba is benyúlhatnak. Kezdjük Ezek a tulajdonságok – és a „normális” mell jellemzői lehetnek.
Az emlő serdülőkorban kezd kialakulni az ösztrogén nevű női hormon hatására. Alakja a tejtermelő mirigyeket körülvevő zsírszövettől és laza rostos kötőszövettől függ. A mell általában húszéves korra fejlődik ki teljesen, kis és nagy mellizom van benne, és kötő-szövetes szalagok függesztik fel. Igen csekély azoknak a nőknek a száma, akik sohasem tapasztaltak kellemetlen érzést a mellükben, nem éreztek például fájdalmat a menstruáció kezdete előtt vagy érzékenységet a terhesség kezdetén.
Vannak nők, akik rendszeresen éreznek csomókat a mellükben. A huszonöt év alatti nőknél ezek a leggyakrabban ártalmatlan kötőszövetes csomók. Harminc- és negyvenéves kor között viszont már nagyobb a kockázata a folyadékkal telt és gyakran fájdalmat okozó ciszták kialakulásának.
Fájdalom a mellekben – összefüggésben lehet a menstruációval, sőt, a menopauzával is
Mammografia- negyven éves kor fölött és mellimplantátum esetén évente ajánlott elvégeztetni!
Információ forrása: vitalitasportal
