A mellimplantátum behelyezésének számos módja lehetséges, a sebész orvos a páciens testi adottságai valamint a saját preferenciája és szakértelme szerint dönt a bemetszés helyéről. Egyes orvosok a hónalj felőli megközelítésre esküsznek, míg mások a hagyományos, mellek alatt ejtett vágásban hisznek. Azonban vannak olyan esetek, mikor a mellek felvarrására vagy mellbimbó-korrekcióra is sor kerül az implantátum behelyezésével egyidejűleg, és ilyenkor azon a vágáson keresztül kerül be a protézis. A bemetszés helyéről – a legmegfelelőbb eredményt szem előtt tartva – a konzultáción tájékoztatja az orvos a szépülni vágyó pácienst.
Bemetszés típusok:
-
emlő alatti,
-
mellbimbó körüli,
-
mellbimbón keresztül végzett,
-
hónalji,
-
köldöki bemetszés.
Emlő alatti bemetszés (inframammary)
Ahogyan a neve is utal rá, a mell alsó határán, azaz a mell alatt végzik a bemetszést, onnan helyezik be az implantátumot. Ez a leggyakrabban használt bemetszés a protézissel történő mellnagyobbításhoz. A heg 4-5 centiméter hosszúságú és a megnagyobbított mell áthajlásába kerül.
Izom alá és fölé is el lehet helyezni innen a mellimplantátumokat, valamint újbóli operáció esetén ugyanott kerül sor a vágásra. Nincs hatással a szoptatási képességre, mivel a tejcsatornák nem sérülnek. Ezen bemetszés segítségével az összes felületű, méretű és alakú implant behelyezhető a legegyszerűbb módon.
Mellbimbó körüli bemetszés (periareolar)
A bimbó udvar határát metszik, ott kerül be az implantátum. Átlagos vagy nagyobb bimbóudvarral rendelkező páciensek esetében kerül sor erre a bemetszésre, mely gyakran mellfelvarrással, illetve mellbimbó-korrekcióval egy időben történik.
A módszer hátránya, hogy a feszülésnek kitett bőrön kialakulhat a hegek elburjánzása illetve hosszadalmasabb a hegek gyógyulási ideje. A fertőzés kialakulásának lehetősége is nagyobb a tejutak közelsége miatt, valamint a jövőbeli szoptatási képességre is rányomhatja a bélyegét komplikáció előfordulása esetén.
Mellbimbón-mellbimbóudvaron áthaladó bemetszés
Ritkán alkalmazott módszer. Hátránya a fokozott fertőzésveszély kockázata és a a tejcsatornák esetleges károsodása, mely a szoptatás kárára válhat. Előnye, hogy a heg szinte nem is látszik.
Hónalj felőli megközelítés (transaxillary)
A hónalj alján végeznek egy metszést, ahonnan berakják az implantátumot. A behelyezés erről az irányból meglehetősen korlátozott, mivel csak bizonyos felületű, típusú és méretű implantátumok helyezhetőek be hónalj felől. Ennek gyakorlati előnye a sóoldatos implantátumok használatakor volt, hiszen nagyon apró bemetszést kellett ejteni és a sima felületű mellimplantátum méretét a behelyezés után növelni lehetett. Ennek ellenére előfordul olyan eset, amikor a páciens számára ez a legbiztonságosabb választás (kötőszöveti daganat esetén, hegburjánzásra hajlamos pácienseknél).
A hónalj felőli behelyezés esetében kizárólag kerek alakú implantátumokat lehet kizárólag mellizom alá behelyezni, ami felesleges olyan hölgyek esetében, akik rendelkeznek meglévő elégséges mirigyállománnyal és anatómiai adottságaik nem követelik meg az izom alá ültetést.
A hónalj felől végzett mellnagyobbítás endoszkópos behatolása komoly felkészültséget és tudást igényel az orvos részéről és a plasztikai műtét hosszadalmasabb lefolyású.
Köldöki bemetszés (transumbilical)
Sóoldatos implantátum esetében előfordult még egy olyan módszer, melyben a köldökön ejtett vágás segítségével helyezték fel az implantátumokat a mellek területére. Mivel azonban a sóoldatos implantok már nem igen használatosak, ez a beültetés sem népszerű.
A konzultáción a sebész orvos segít eldönteni, melyik mód a legjobb számodra! Tájékozódj, kérd ki a specialista véleményét és dönts felelősségteljesen a mellnagyobbításról!
Források:
silimed.hu/hu/cikkek/12,kerdesek-hozzank-valaszok-onnek.html
